MAROSVÁSÁRHELY,
Marosmegye Negoiului utca 2A szám
Bejelentkezési telefonszámok: 0265-255.255
0771-653.770, 0757-232.568

Betegtájékoztató

A PAJZSMIRIGY FINOM TŰVEL SZÍVÁS BIOPSZIÁRÓL(FNA)

Autor: Conf. Dr. Coroş Marius

  • 1. Mik azok a pajzsmirigy göbök?
  • 2. A pajzsmirigy göbök értékelési módszerei:
  • 3. Mi az a finom tűvel végzett aspirációs citológia (FNAB)?
  • 4. Mikor alkalmazák a FNAB?
  • 5. Mikor nem ajánlott FNAB?
  • 6. Ki végzi a FNAB?
  • 7. Hol végzik a FNAB?
  • 8. Hogyan végzik a FNAB?
  • 9. FNAB eljárás fájdalmas?
  • 10. Kockázatos eljárás? Lehetséges szövődmények.
  • 11. Mi történik a punkciót követő napokon?
  • 12. Milyen eredmények várhatók a citológiai vizsgálatól?
  • 13. Mikor kell egy második véleményt kérnie?

Mik azok a pajzsmirigy göbök?

A pajzsmirigy a nyak első részében található.Két oldallebenyből áll:jobb és bal amit egy vékony isthmus-nak nevezett rész köti össze. Ez a mirigy termeli az ugynevezett pajzsmirigy hormonokat amelyek a szervezet megfelelő működéséhez szükséges az anyagcserét stimulálja. A pajzsmirigy strukturális változásokon mehet keresztül mint: göbök, ciszták, diffúz nagyobbodás és / vagy változások a mirigy egész szerkezetében. A lakosságnak 4-7 %-a pajzsmirigy göbökkel rendelkezik. Az életkor növekedésével gyakorisága ezeknek a göböknek magasabb. A női nemnél gyakoribb. A méretek változnak. Gyakran kisebbek mint 1 cm, és tapintással sem kimutatható. Leggyakrabban egy rutin ultrahang vizsgálat segitségével észlelik. Előfordul, hogy a göbök mérete nagy és kitapintható, vagy akár el is torzíthatja a nyak elülső részét. Az emberi test akármely részén megjelent csomó ,nemcsak a pajzsmirigyben,gondot okoz a betegnek és az orvosnak egyaránt,mert egy rákos betegségnek a megnyilvánulása is lehet. Szerencsére csak kevesebb, mint 10%-a a pajzsmirigy göböknek rosszindulatú. Ugyanakkor az orvosnak meg kell tennie minden szükséges intézkedést, hogy egy pajzsmirigyrák jelenléte idejében kimútatható legyen.

A pajzsmirigy göbök értékelési módszerei:

A pajzsmirigy göbök értékelése számos módszerrel történik: történelem,a beteg fizikális vizsgálata, laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó vizsgálatok(ultrahang, pajzsmirigy szcintigráfia. stb), de az alapja az értékelési eljárásnak, az úgynevezett pajzsmirigy ultrahang-vezérelt finom tűvel végzett aspirációs citológiája. (FNAB).

Mi az a finom tűvel végzett aspirációs citológia (FNAB

Ebben a módszerben, egy vékony tűt helyeznek ,ultrahang segitségével a pajzsmirigybe,amin keresztül egy fecskendővel kis mennyiségű pajzsmirigy sejtet vagy folyadékot szivnak ki, amelyből ezután citológiai vizsgálatot végeznek (mikroszkópos).

Mikor alkalmazák a FNAB?

A módszert endokrinológus indikálására alkalmazzák, miután megtörtént a beteg kivizsgálása és egyéb szükséges diagnosztikai viszgálatok teljesek (a klinikai vizsgálat, ultrahang, laboratóriumi vizsgálatok).

A következő esetekben javasolhatja az orvos a finom tűvel végzett aspirációs citológiát:

  • A differenciáltdiagnózishoz (rákos, vagy nem? Ha rák milyen a rák?) a pajzsmirigy göbök esetében,
  • Göbök esetén megfelelő kezelés megállapításához,
  • Egy ciszta kiüritésére, amely fájdalmat okozhat;
  • Egy gyógyszeres injekció beadásához amely egy kiújult ciszta csökkentésére szolgál.

Mikor nem ajánlott FNAB?

Tekintettel a rendkívül alacsony kockázatokra általában ritka esetekben, amikor FNAB nem javasolt. FNAB nem ajánlott, ahol nem szükséges (tireoiditisz esetében ha nincs kóros elváltozás, vagy egyértelmű diagnózis esetén), és néhány beteg akik bizonyos ellenjavallatokkal rendelkeznek (véralvadás rendellenesség).

Ki végzi a FNAB?

Általában FNAB endokrinológus, radiológus, vagy sebész végzi.A sejtek megvizsgálását és értékelását egy morfopatológus végzi. Ha egy morfopatológus végzi a biopsziát nem ajánlott, hogy a citológia vizsgálatot is ő végezze. Fontos, hogy az orvos aki a biopsziát végzi, tapasztalt legyen pajzsmirigy ultrahang és az ultrahang-vezérelt pajzsmirigy biopszia terén, mert a legtöbb esetben a csomók kicsik és a megszúrásuk csak ultrahang segitségével lehet. Bár az endokrinológus orvosilag tapasztalt a pajzsmirigy ultrahang terén, nem mindig képzett a pajzsmirigy biopszia elvégzésére.

 

Egy sebész leginkább ajánlott a manőver elvégzésére tekintettel a helyi anatómiai struktúrák és a köztük levő kapcsolatok ismereteire , és a pajzsmirigy műtétek során szerzett tapasztalat és bátorságra. Ajánlott, hogy előtte érdeklődjön a manővert végző orvos biopszia tapasztalatairól, az eljárás kudarc arányáról. A biopsziáknak elfogadott hibaszázaléka általánosságban 5% - 15%. között van.

Hol végzik a FNAB?

Tekintettel az alacsony kockázatra, általában járóbetegi körülmények között végzik, nincs szükség kórházi beutalásra. Személyzettel és megfelelő berendezéssel(kis sebészeti készlet,ultrahang)felszerelt állami vagy magán orvosi rendelőkben végzik,szigorúan betartva az aszepsziára és antiszepsziára vonatkozó szabályokat.

Hogyan végzik a FNAB?

Ez egy viszonylag egyszerű módszer, ami révén egy fecskendőhőz csatolt nagyon vékony tűt a pajzsmirigy gyanús területébe szúrnak (göb, ciszta). A beteg közelében ultrahang az asztalon hanyatt fekszik a nyakkal hátrafeszitve. Ha a göb nem tapintható útmutatásért pajzsmirigy ultrahangot végeznek. Az orvos steril vagy vizsgálathoz szükséges kesztyűt visel .

 

Lefertőtlenitik jódozott oldattal a nyaki reszen levő bőt (ha a beteg allergiás jódra egy másik típusú antiszeptikus oldatot használnak) A legtöbb esetben a helyi érzéstelenítés nem szükséges, mivel a tű elég vékony és az érzéstelenítő injekció jobban fáj, mint maga a punkció. A beteg kérésére helyi érzéstelenítést végezhetődik lidokainnal , de egy előzetes érzékenységségi vizsgálat után (történelem, esetleg tesztelés). A pajzsmirigy tájára egy réteg steril gélt helyeznek és az ultrahang szonda segiségével megtekinthető a pajzsmirigy és a göb.Ultrahanggal vezérelve behatolunk a tűvel a gyanus göbbe.

Különböző kiszívó rendszerek léteznek. A legegyszerűbb egy 10-20 ml-es fecskendőt.

 

A dugattyút húzzva negatív nyomás keletkezik ami felszivja a tűbe a pajzsmirigy sejteket. Ebben az esetben azonban segítségre van szükség, hogy a dugattyút húzza. Fejletebb rendszerek, mechanikus vagy elektromos,ugyancsak fecskendőt használnak,de egy bizonyos fokú szabadságot és nagyobb kényelemet biztosit, nem szükséges segítség. Vannak speciális tűk (drágábbak), amelynek a csúcsa Echogén ,könnyen kimutatható ultrahanggal és speciális formája a pajzsmirigyszövetből jobb begyújtést biztosít. Minden tű egyszeri használatos.

 

Az orvos aki punkcióz oda-vissza mozgást végez és a tűt forgatja (az ultrahang segitségével hogy ne sértse meg a vaszkuláris,idegi struktúrákat vagy a légcsővet), mozgások amelyek megkönnyítik a sejtek penetrációját a tűbe. Az eljárás néhány (2-5) percig tart. Végül, a tűt kihúzzák a szövetből és steril kötést helyeznek a szúrás helyére,megkérveb a beteget, hogy 5 percig ujjával helyileg nyomást gyakoroljon,vérzésállitó hatás. Az egész eljárás idötartama kb 20-30 perc. Kiszivott anyagot egy üveglemezre helyezik és alkoholos spray-el megpermetezik.A lemezt citológiai vizsgálatra küldik. Más esetekben a begyűjtött anyagot egy üvegbe lehet helyezni amely tömény alkoholt tartalmaz, és cytospin vizsgálatra küldik.

FNAB eljárás fájdalmas?

Tekintettel a nagyon vékony tűre , az eljárás kevésbé fájdalmas, mint egy hagyományos injekciós. Emiatt gyakran nincs szükség helyi érzéstelenítés.

Kockázatos eljárás? Lehetséges szövődmények.

A kockázat általánosan nagyon kicsi. Allergiás szövődmények lehetnek, amikor helyi érzéstelenítés használnak. Ezért a beteget előtte meg kell vizsgálni, az allergiát az érzéstelenítőre kikűszöbölni . Kisebb vérzés történhet a szúrás helyén,előfordulhat ritkán fertőzés vagy a pajzsmirigyben vérrög. Ha a punkció ultrahanggal vezérelt elkerülhető a nagyobb erek (nyakigyűjtőér,fejossztóér), a légcső vagy a nyelőcső kárositása, a tű szigorúan a kijelölt pontba helyeződik.

Mi történik a punkciót követő napokon?

Szinte minden esetben a beteg újraveheti a mindennapi tevékenységét már ugyanazon napon vagy másnap. A helyi kötést el lehet távolítani ugyanazon a napon, vagy a következő napon. Ha azt tapasztalja,hogy bizonyos tünetek, mint láz, beszédzavar, a terület duzzadása megjelenik, forduljon a kezelőorvoshoz. Milyen eredmények várhatók a citológiai vizsgálat?

Milyen eredmények várhatók a citológiai vizsgálatól?

A punkció által nyert anyagot morfopatológus elemzi. Először meghatározza, hogy a kitermelt mennyiség elegendő felülvizsgálatra. Ha ez nem elegendő, akkor meg kell ismételni a FNAB eljárást. Ha az mennyiség elegendő, akkor elemezzik a nyert szöveteket.



A következő eredmények lehetségesek:

  • Jóindulatú (benignus) – kb. 70% -a az eseteknek-ebben az estben az endokrinológushóz kell fordulnia aki eldönti a folytatandó terápiát. Lehet konzervatív gyógyszeres kezelés és ultrahang ellenőrzés, vagy a érintett szövet műtéti eltávolítása.
  • Rosszindulatú (malignus)- –mintegy 5%-ában - ebben az esetben kezdetben endokrinológushóz kell fordulni és azt követően a kezelés a teljes pajzsmirigyet eltávolító műtét és a megfelelő kezelés lesz.
  • Gyanúja rosszindulatú – mintegy 10% - ez esetben általában meg kell ismételni a FNAB, de a legtöbb esetben műtéttel végződik. Az estek 25%-nak a végeredménye pajzsmirigyrák lesz.
  • Nem határozható meg –mintegy 15%-ában. Ebben az esetben meg kell ismételni a FNAB de csak néhány hónap után (ha túl gyorsan ismétlődik a FNAB esélyes,hogy a korábbi szúrás helyéből vért vonjunk ki, amely ismét határozatlan eredményhez vezet).

Általában az eredmény egy héten belül kész. Az esélye annak,hogy hamis negatív eredmény legyen(azaz, hogy nem rák és mégis egy pajzsmirigyrák) általában alacsony (max. 5%). Ez történik, különösen olyan esetekben,amikor vak szúrással punkcióznak ultrahang-vezérlés nélkül , a tű hegye a gyanus göbön(csomón)kívül helyezkedik el, és így a normál pajzsmirigyszövetből nyertünk sejteket. Az esélye annak,hogy hamis pozitív eredmémy legyen(hogy rák és mégse az) is 5% alatt van, és elsősorban elfajult vagy atípikus sejtek jelenlétének köszönhető.

Mikor kell egy második véleményt kérnie?

Ön jogosult kérni akármikor egy második véleményt a FNAB eredményről, különösen, ha az eredmény negatív, de mégis pajzsmirigyrákra vonatkozó kockázati tényezői vannak.


Ezek a kockázati tényezők a következők:

  • Életkor: 30 év alatti, és 60 év feletti betegeknél nagyobb az esély a rák kialakulására egy pajzsmirigy göbben;
  • Kapcsolódó tünetek, mint például nyelési nehézség vagy rekedtség;
  • Története a fej és a nyak sugárzására vonatkozóan;
  • Egy kemény csomó felfedezése a vizsgálaton;
  • A regionális nyirokcsomók megnagyobbodása
  • A családban a pajzsmirigyrák jelenléte.